2014. február 8., szombat

Jakarta első benyomás, a szervezett őskáosz

Gyakorlatilag csak egy délutánt és két estét töltöttünk el Jakartában, mégis elég meghatározó bemyomást tett rám. Ha megkérdeznéd milyen azt mondanám, hogy őrült, kaotikus, koszos, szemetes, fantasztikus, a szervezett őskáosz. Vannak közlekedési szabályok, és nagyjából betartják, de a sávokkal nem foglalkoznak. Dudálnak, hogy jelezzék az érkezésüket, főleg a motorosok, akikből rengeteg van (önkéntes feuzetőnk a nagymecsetben azt mesélte, hogy minden családra átlagosan 4 motpr jut a statisztika szerint, ami igaz is lehet, mert neki is van mind a 4 gyerekének, és neki is, sőt a parkban, a földön fekvő hajléktalannak is vam...) vigyáznak is egymásra, gyalogosként viszont csak életed kockáztatása árán tudsz átjutni az utakon, én legalábbis minden alkalommal így éreztem. Van néhány zebra, de az, hogy a zebra közepén állsz a négysávos úton, semmivel sem jelenttöbbet, mintha bárhol máshol mennél át, azaz, elsőbbségről ne is álmodj! A motorosok kikerülnek, dudálnak, de semmiképp sem fékeznek. Persze ettől függetlenül biztos vigyáznak, mi is élünk még, pedig jópár alkalommal vágtunk át az utakon. Az emberek nem bájosan mosolygósak, mint mondjuk thaiföldön, cserébe, hasegítséget kérsz nyelvtusdás nélkül is segítenek, a fehér embert pedig alaposan megbámulják, integetnek a buszból, fiatal lányok és fiúk fotózkodni szeretnének veled a parkban, és nemtől függetlenül, hátsó szándékkal, vagy anélkül hangos Hello misterrrrrr felkiáltással köszöntenek. Az emberek egymás hegyén hátán élnek, a házak között sokszor annyi hely van csak, hogy gyalog,vagy motorral lehet csak elférni közöttük, mindenhol kosz és szemét van, az emberek mégsem tünnek koszosnak, mindenhol, a legnagyobblegdurvább putri előtt is ruhák száradnak, a parkpan egy darab ponyva alatt lakó hajléktalanok is kiterítikna ruhákat a park kerítésére, a fehér inget vállfára. Minden kis szabad területen látszólag gondosan megtervezett növényzet, alatta pedig mindenhol szemét. Hatalmas szabadidőpark golf klubbal, állatkerttel, delfináriummal, mozival, pihenő tengerparti résszel, akváriummal, szeméttel... Mindenhol árulnak valamit, a hatsávosból egy kis részt kiszakítva ponyva alatti éttermek jó konyhával; egy ilyenben vacsoráztunk első este, és nagyon finom halat ettünk édes savanyú mártással és cap cai-t. Tele a város mozgó árusokkal, az éjszakai piacon egymás mellett vannak a rzhások, a varró részleg, a bizsus, a műszaki cikkes. Szervezett, mégis káosz. A hatalmas toronyházak között, az üzleti negyedben szintén sok itcai árus és jó sok szemét. Borzasztóan hamgzik, mégis nagyon tetszik, igazi ázsia érzés, őszinte, nem megjátszott az egész. Alig várom, hogy az utazáx végén ,még egy kis időt eltöltsünk itt.












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése