varosnezes

mar ha lehet annak nevezni azt, ami ugy kezdodik, hogy forgolodas utan nem akarsz felkelni. nem akrod, mert tudod biztosan, hogy hajnali harom ora van. fene egy meg ezt a jetlaget. hol az altatom? kaparaszas, kulonbozo dolgok leverese az ejjeli szekrenyrol, najo, itt egy ora, nezzuk meg elobb, hogy mennyire szurtad el megint. hogy mi??? 12:38. na varjunk csak. ez nem lehet hajnali, mert egykor fekudtunk le. akkor viszont mar del is elmult. el, de csudajol mukodnek a sotetitok errefele. aztan kiderul, hogy kint sincs sokkal vilagosabb, mert az esos evszak az bizony borongos. allitolag amilyen gyorsan jonnek a felhok, olyan gyorsan mennek is, de ebbol jakartara nem sok lehet igaz. egyszer lattam a napot egy picit. rogton kezembe is akartak nyomni egy napszemuveget a helyi elelmes kereskedok. kik? hiszen itt mindenki kereskedo, akinek nincs munkaja az arul. mindegy, hogy mit. lehet az a kocsik kozott az elviselhetetlen forgalomban asvanyviz, kepeslap akar vagy csak a lehetoseg, hogy lefotoz sajat gepeddel. tok mindegy. a 230 millio lakosbol ilyen vagy olyan modon sok tizmillioan biztosan kereskedok.

elore leszogezem: 10 europai emberbol legalabb 8 utalna Jakartat. azok kozul is, akik szeretnek utazgatni es sok helyen jartak mar. kicsit olyan a hely, mintha ledobtak volna egy uj fejlesztesu atombombat, mely a vilag osszes szemetet is magaban rejtette a robbanofej mogott es szakszeruen szetszorta volna a varosban. nincs ugy konkretan budos, de vizelvezetesrol nem nagyon kehetett mely benyomast tenni, ami esos evszakban nem annyira vagany dolog. fokepp nem papucsban. mert itt cipoben nem jar senki, valoszinuleg pont ugyanezen okbol kifolyolag, ha megazol, akkor a cipoben berohad a labad, a papucsban meg talan megsem annyira. csak undoritoan koszos leszel a nap vegere, de konnyen lemosod.

en szerintem szeretem jakartat. pont azert, mert olyan amilyen. nem akarja megjatszani magat, nem akarja eladni, hogy o szep es kirakathelyeken minden rendezett, itt meg a nagyobb erdeklodesre szamot tarto helyek is le vannak pukkanva. nincsenek turistak es nem alakul rajuk ki kulon lehuzo iparag. van ez a varos ugy, ahogy isten megteremtette es a helyieknek ez igy rendben. ha nekik igen, akkor bizony nekunk is.

felkeles utan a piac kornyeket neztuk meg. az egyiket az ezerotszazhuszonhat piac kozul. semmi kulonos..arusok, hangzavar. ja nem is, az egy plaza volt. ugy ertem egy fedett piac. nagyon nehez elviselni, hogy ahogy kikerulsz a durvan kereskedelmi ovezetekbol, mar csak masodlagos tenyezo lehetsz, az elso a motor. egy motorosnak mindenhez joga van, egy motoros nem fekez maximum dudal.

az elso celpontunk a mecset volt, mely egesz delkelet azsiaban a legnagyobb, a vilagon pedig a negyedik, ha jol vettem ki vezeto emberunk szavaibol. nagysagarol eleg annyit tudni, hogy ot szintes, mert az otos az egy nagyon, de igazan nagyon fontos szam a muszlimoknak. tobb dolog miatt is. peldaul van ot szabalyuk, amibol jo ha kettot megjegyeztem. egyreszt napi otszor kell imadkozniuk (bar ahogy en lattam, a mecsetbe kb aludni jarnak) es egyszer el kell jutniuk Mekkaba. persze ramadam kornyeken leginkabb, ha lehet. ez akkoriban ugy 32 millio rupiaba kerul, ami borsos osszeg magyar szemmel nezve is, ennek ellenere tavaly 180 ezren mentek el. a ket szam osszeszorzasa mutatja meg igazan, hogy mekkora biznisz is lehet mekkaban panziouzemeltetonek lenni. masreszt kb jelzi, hogy a legtobben nem tudjak vallalni mind az ot pontot. amugy a hely gyonyoru, belefernek ugy 220 ezren es mit ad isten egy katolikus csoka tervezte. a vezetonk mindenrol frankon felvilagosit, a vegen persze keri a jussat, amit kis alkudozas utan meg is kap. meg kell errefele fizetni a nyelvtudast.

meg a hely elott megettem eletem masodik nasi gorengjet egy kis utcai arusnal. a nasi gorengrol nagyjabol annyit lehet tudni, hogy sult rizs es indonezia egyik nemzeti etele. legalabbis erre kovetkeztetek abbol, hogy minden mozgoarusra ki van irva. arban elfogadhato 20 ezer rupiaert adtak asvanyvizzel egyutt. na jo, az elfogadhatonal picit olcsobb, megiscsak 400 forintrol beszelunk. hust nem lattam benne mondjuk sokat, de ez nem is baj, mert ok semmit sem hutenek.

kovetkezo celpontunk a monas lett volna, ami a varos kozepen egy 132 meter magas oszlop. gondolom valamelyik zseni (Sukarno vagy Szuharto) tiszteletere. ket bibi volt vele. egyreszt delutan haromig engedtek csak be, amibol kb latszik, hogy mennyire szamitanak turistarohamra. masreszt a lift 2 honapja bedoglott es azota a helyi erok keptelenek voltak megszerelni. gondolom mindenki el volt foglalva az arulassal es nem volt aki megtartsa a liftszereloi szakvizsgat. azota megrendeult az ipar egy picit. az oszlop toveben fiatal lanyok sundorogtek korulottunk, mosolyogva jottek, de egyikuk sem mert megszolalni jo par percig, aztan valamelyik megis bevallalta, hogy ok bizony kozos kepet szeretnenek velunk. nagyon aranyosak voltak, ritkan latnak feher embert, gondolom meg ritkabban 190 folott. kicsit olyan lehet ez, mint nekem talalkozni egy 230-as peldannyal. talan en is elgondolkodnek egy kozos foton. van amugy is egy kis lost in translation liftes jelenet feelingem, de ez igy meg durvabban elotort. gyorsan csapodott ket fiu is, akik ramentek a kozos fotora. ra is jottem, hogy kifejezetten nem szeretnek barmifele sztar lenni. amit ok kaphatnak az embertelen.

az Acre resz a tengerpartja a varosnak, vidamparkkal, oceanariummal, delfinsimogatassal. nem, semmi olyasmi, mint amit elkepzel a kedves olvaso. ugyanolyan koszos, ugyanugy emberek fetrengenek a foldon csak ugy es ugyanolyan rendszertelen az egesz. es delutan otkor minden be van zarva. egyedul az oceanariumba tudtunk bemenni (az hatig volt nyitva), kb semmi ertelme nem volt, mert a mi tropikariumunk haromszor akkora es kb otszor erdekesebb. ha tele van emberekkel biztos jo moka ennek ellenere, de pangott az uressegtol. ez a hetkoznapok nagy hatranya.

az eso aztan elkapott, 10 masodperc alatt szanaszejjel aztunk, majdnem ettunk igazi szuper satayt is, de annyit kellett varni, hogy vegul feladtuk. miutan keresztulhasitottunk meg egy par piacon eldontottuk, hogy megpihenunk, megvacsorazunk es kitalaljuk a masnapi programot. igy aztan elindultunk vonattal Yogyakartaba.